Milyen hajókból áll az amerikaiak tengeralattjáró flottája? Az orosz után bemutatjuk az amerikai atomfegyverek nagyobbik részét hordozó, titokzatos monstrumokat.
Nemrég mutattuk be, miként fest az oroszok tengeralattjáró-flottája annak kapcsán, hogy eltűnt a Belgorod, a legnagyobb és legújabb atommeghajtású- és töltetű tengeralattjáró. Azóta itt-ott a tengerparti vizeken felbukkannak orosz tengeralattjárók, hogy így idegesítsék a nyugati hatalmakat. Mint írtuk, az orosz tengeralattjáró-flotta 66 hajóból áll.
Az oroszok és amerikaiak közti tengeralattjáró-verseny – akárcsak sok minden más –a hidegháborúra vezethető vissza. Jelenleg az amerikaiaknak több mint hetven tengeralattjárójuk van, amiből 53 támadó tengeralattjáró (SSN), 14 ballisztikus rakétákat hordozó atommeghajtású tengeralattjáró (SSBN; rajtuk az USA nukleáris tölteteinek 54 százalékával), és négy irányított rakétákkal ellátott tengeralattjáró (SSGN).
Az 53 támadó tengeralattjáró (SSN), amely 73 százalékát adja a tengeralattjáróknak, három osztályba sorolható: Virginia; Los Angeles; Seawolf.
A Ohio-típusú USS Michigan a dokkban, mielőtt SSBN-ből SSGN-né alakítják át
A ballisztikus rakétákat hordozó14 tengeralattjáró (SSBN) mindegyike az Ohio osztályhoz tartozik, akárcsak az SSGN-ek. Egy Ohio 24 interkontinentális ballisztikus rakétát vagy 154 Tomahawkot tud magával hordozni. A 18 Ohióból alakítottak át négyet sima rakétahordozóvá, miután megállapították, hogy atommeghajtású, interkontinentális ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróból elég Amerikának 14 is. Némileg később, de öt év alatt, 2002-2007 közt végeztek is a hajóosztály négy legrégebbi darabjának (USS Ohio, USS Michigan, USS Florida, USS Georgia) az átalakításával. A Tomahawkok mellett ezeken 66 fős különleges bevetési egység is szolgál.
Érdekesség, hogy az oroszoknak több tengeralattjáró-osztályt fejlesztettek ki és használnak, ám azokba mind kevesebb hajó tartozik egyenként.
Az Ohio ballisztikus rakétákat hordozó atommeghajtású tengeralattjárókat 1976-tól 1998-ig gyártották, mégpedig azért, hogy az akkor kifejlesztett Trident-1 ballisztikus rakétákat teljesen ki lehessen használni; ehhez az amerikaiak megítélése szerint új tengeralattjárókra volt szükség az addig ezek hordozására használt, de a Poseidon rakétákra kitalált Lafayette hajók helyett.
(csak épp a Tájfun kétszer olyan széles). Vízkiszorítása víz alatt 18700 tonna, és 30 csomóval tud menni (56 km/h). Maximális merülési mélysége 300 méter. Személyzete 15 tiszt és 142 matróz. Egy Ohio ára 1985-ben 1,8 milliárd dollár volt.
Az Ohiókat nagyon csendes típusnak ismerik, ezért aztán nehéz megtalálnia az ellenségnek. A 2010-es New START egyezmény szerint, amely Amerika és Oroszország közt jött létre, mind a 14 Ohión néggyel csökkentik az aktív rakétacsövek számát, így már csak 20 ballisztikus rakétát tudnak majd hordozni.
Az Ohiókat – melyek a hatvanas években készült Lafayette- és Benjamin Frankin-osztályt voltak hivatottak kiváltani – 2031-ra kiváltják a 2020-ban gyártani kezdett Columbia-osztállyal, az amerikai tengeralattjárók legújabb osztályával, amelyből 12-t terveznek gyártani.
és 15 Trident D5 ballisztikus rakétával lesznek felszerelve – valamint lesz két torpedónyílásuk is. Eddig egynek zajlik a kivitelezése, ez a USS District of Columbia. Neve azért nem Columbia, mert egy ilyen nevű hajó szolgál a Los Angeles-osztály soraiban.
A USS Los Angeles
A Los Angeles támadó tengeralattjáró-osztály összlétszáma 62, de ebből 33-at már nyugdíjaztak és jelenleg 27 aktív belőle – a maradék kettőt pedig oktatóhajóként használják. A Los Angeleseket 1972-1966 közt építették, mint a korábbi Sturgeon osztály felváltója (a 38, hatvanas-hetvenes években épült Sturgeon utolsó példánya 2004-ben vonult nyugdíjba).
A 110 méter hosszú, 10 méter széles Los Angeles
Sebessége hivatalosan 25 csomó (46 km/h), de egyes becslések szerint akár 33 csomóval (61 km/h) is tud hasítani, és 25 torpedóval van felszerelve. Az utolsó elkészült 31 darabnak van függőleges rakétacsöve is.
A Los Angelesek felváltására kitalált Seawolfok tervezése már 1983-ban elindult. Eredetileg tíz év alatt 29-et terveztek belőle legyártani, de ezt előtt 12-re csökkentették, majd a hidegháború végével – és magas, 3 milliárd dolláros áruk miatt – leállították a projektet, Így összesen 3 Seawolf készült el 1989-2005 között, ebből két rövidebb (USS Seawolf és USS Connecticut, 108 méter) és egy hosszabb (USS Jimmy Carter, 138 méter). A Seawolfok 490 méter mélyre tudnak süllyedni, azt pedig, hogy mennyi ideig maradnak a tengeren, csak a 14 tisztből és 126 matrózból álló személyzet élelmiszer-ellátása korlátozza.
(az Akula merülése 490 méter). A Seawolfok nagyobbak, gyorsabbak és csendesebbek, mint a Los Angelesek, a fegyverellátmányuk is nagyobb, és kétszer annyi torpedónyílásuk van. Összesen egyenként 50 UGM-109 Tomahawk torpedót hordoznak.
A USS Virginia építés alatt
A Virginia-osztály a Seawolfok utóda. 2000-től kezdve 22-t építettek, és 12 van szolgálatban. Összesen 66 építését tervezik. 115 méter hosszú, 24 csomó a sebessége (46 km/h), merülése 240 méter, és csak a legénység élelmiszer-ellátása korlátozza, hogy meddig tud a tengeren maradni. Öt adagban építik, az ötödik adag kicsit hosszabb, 140 méter hosszú. 2019-ben 2,8 milliárd dollárba került egy darab. 33 éves szolgálatra tervezik őket. Jelenleg épp tíz van építés alatt.
A modern tengeralattjárók tulajdonképpen bármilyen messzire el tudnak úszni és el tudnak lőni:
Elsődleges céljuk nyilvánvalóan a járőrözés és az elrettentés. Félelmetes titkos fegyverekről van szó, melyeknek a meghajtását is nukleáris vízerőmű biztosítja. A támadó tengeralattjárók esetleges bevetése még nem lenne végzetes, ám a ballisztikus atomtöltetek remélhetőleg a csövekben maradnak.
A tengeralattjárón való szolgálatot „csendes szolgálatnak” nevezik Amerikában.
Kim Dzsong Un bejelentése sokkolta a világot: Észak-Korea nemcsak fegyvert, hanem akár 30 ezer katonát is küldhet Putyin hadseregének megerősítésére. A szövetség nemcsak Ukrajnában, hanem egész Ázsiában újraírhatja a játékszabályokat.
Nagy dobásra készül a Mol.
Mint kiderült, a régiót hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadták.
Volodimir Zelenszkij videóüzenetben jelentette be, hogy a jövő héten folytatják a tárgyalást katonai kérdésekről az Egyesült Államokkal.
Ukrajna majdnem egész területén szóltak a szirénák.
Sebestyén József vasdorong ütötte véraláfutásain keresztül érzem én és érzi még jó pár millió magyar az ukrán állam cseppet sem európai öklét. Kohán Mátyás írása.
Sehol, senki sincs biztonságban Ukrajnában.
Ordas Eszter bukása után Bujdosó Andrea lett a Tisza Párt budapesti frakcióvezetője – de az igazi döntések továbbra is Magyar Péter kezében maradnak. A pártban gyakorlatilag minden mozdulat közvetlenül az elnöktől érkezik, miközben a káderhiány és a politikai éretlenség egyre látványosabb.
